Turkálunk és védünk!

Ki hinné, hogy a használtruhák vásárlásával több legyet is ütünk egy csapásra!? Egyrészről olcsón jutunk tuti darabokhoz, csökkentjük a környezetterhelést  és jótékonykodunk. Míg az elsőhöz nem kell magyarázat, az utóbbi kettőhöz talán igen.

Védelem?

Az elmúlt években egyre rosszabb helyzetbe kerül a textilipar, viszont a használtruhák kereskedelme fénykorát éli és gombamód nőnek ki a földből a különböző turkálók. Vannak akiknek ez kifejezetten bosszúságot okoz, viszont vannak, akik a tudatos vásárlás stratégiáját követve és környezettudatos életmódot élve direkt ezeket a helyeket keresik. Miért is? Mert minél több használt ruhát vásárolunk, annál kevesebb új kerül piacra (kereslet-kínálat elvét követve), így kisebb lesz a környezetterhelés és környezetszennyezés is (gyárak üzemeltetése, vízhasználat, textil festékek, energia felhasználás stb).

(Megjegyzés: az amerikai használt ruhák szálításával az ökológiai lábnyom sokkal nagyobb, így ha tehetjük akkor Európából származó ruhák turkálóját részesítsük előnyben.)

Jótékonykodás?

Igen és nagy valószínűséggel nem is vagyunk vele tisztába.n A nyugati, fejletebb országokban ugyanis a karitatív szervezetek gyűjtőkonténereket állítanak fel, melyekbe a lakosság szabadon bedobhatja a használt, de még jó állapotban lévő megunt, kinőtt ruháit. A konténerek tartalmát különböző erre szakosodott cégek ürítik, majd továbbértékesítik (például a hazánkban üzemelő bolthálózatoknak), majd az ebből befolyó bevétel egy tetemes részét felajánlják azoknak az alapítványoknak és segélyszervezeteknek, akik a konténert kihelyezték. Így bár közvetnelül nem, de közvetve bizony jótékonykodunk a használt ruhák vásárlásával.

Természetesen mi is élhetünk a lehetőséggel és felajánlhatjuk megunt, hasznát darabjainkat például a Vöröskeresztenek, Máltai Szeretetszolgálatnak, Baptista Szeretetszolgálatnak, akik eljuttatják a rászorulókhoz. Valószínűleg jelenleg a legaktuálisabb az árvízkárosultak megsegítése, így aki teheti ajánlja fel jótékony célra ezeket a darabjait.

 

Ha tekersz, ehetsz!

A koppenhágai Crown Plaza Hotel tulajdonosai gondoskodnak a vendégeik fittségéről, környezettudatosságukról és jóllakotságukról, mindezt ráadásul egyszerre. Az ötlet egyszerű: pár szobabiciklit hozzákötöttek egy generátorhoz és kiállították az étterem elé. Amelyik vendégnek 15 percnyi tekerés alatt sikerül 10 wattnyi elektromos áramot előállítani, az ingyen kap egy 26 euró értékű vacsorát. Hát nem okos dolog?

A vacsora a negyedórás tekerés után biztos jobban esik, a szervezet tutira gyorsabban megemészti, egy kicsit középpontba kerül a környezetvédelem, egy kis energiárt spórol az étterem stb. stb.  A sok kicsi mint tudjuk sokra megy...

Egy dologra kell csak figyelni: a vacsira nem árt ha valami sportos rucit veszünk. Öltönyben és kisestélyiben izzadva hülyén néznénk ki a biciklin...

 

 

 

Hol vannak? Eltűntek?

Szégyen nem szégyen, de a hétvégén láttam idén az első fecskét és ez aztán igen csak el is gondolkodtatott. Nem. Nem a város kellős közepén, panelházak tengerében élek, hanem jócskán külterületi részen, viszonylag zöld övezetben és még  ez így is megtörténhetett.

Persze ráfoghatjuk, hogy nem járok nyitott szemmel, figyelmetlen vagyok (ami valljuk be jellemző is rám), viszont az tény, hogy jóval kevesebb a fecskecsalád is. Míg gyerekkoromban már márciusban tucatjával repdestek az utcán, házak között, városban, addig most alig lehet egyet-egyet felfedezni. Szerettük és védtük őket. Sokszor még időjósként is beváltak, hiszen ha nagyon alacsonyan cikáztak, tudtuk, eső lesz. Ma inkább meghallgatjuk az időjárásjelentést, vagy rákeresünk a neten...

A fecskékkel kapcsolatban riasztóak az adatok: a molnárfecskék állománya 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év alatt Magyarországon. Az adatok alapján ez a tendencia egyre csak rosszabb és a szélsőséges időjárási viszonyok sem kedveznek már évek óta a populációnak. Hideg, eső, vihar, élelem hiány és még sorolhatnánk...

A fecskék lassú eltűnése, számuk csökkenése egyben figyelmeztetés is. A Magyar Madártani Egyesület szerint a füsti fecskék állománycsökkenésében (melyek inkább a vidékies környezethez szoktak) közrejátszik az is, hogy az elmúlt évtizedekben összeomlott az intézményes, háztáji állattartás hazánkban. A leginkább "városiasodott" molnárfecskék nagy számú csökkenése pedig a nagy fokú környezetszennyezésnek is köszönhető, ami az emberi egészséget is károsítja. Ezekhez a tényezőkhöz párosulnak a szélsőséges időjárási viszonyok.

Minden összevetve nem ártana tanulnunk ezekből az "apró" figyelmeztetésekből, hogy ha még lehet, akkor időben lépni tudjunk.

2010 a fecskék éve Magyarországon.

 

Szűrjed, csak szűrjed!

Ionizátor? Elektromos levegőtisztító ketyere? Ugyan már! Kell ez nekünk? Persze, csak nem teljesen ebben a formában. A levegő tisztaságát először is meg kellene őrízni, viszont ezzel azt hiszem már jócskán elkéstünk, úgyhogy ha tényleg kristály tiszta levegőre vágyunk, akkor más módszerhez kell folyamodnunk.

A fentebb említett szerkezetek ugyan jó szolgálatot tesznek nekünk ez ügyben, viszont az elektroms áram felhasználásával újabb probléma vetődik fel. Ennek kiküszöbölésére egy új innovatív légszűrőt találtak fel a hozzáértők, ami tulajdonképpen egy  "egyszerű" virágcserép.  Az Aura névre hallgató  szűrő a  napfényt használja a légáramlás fenntartására, így a bele ültetett növény hatékonyabban szűri ki a levegőből a káros vegyi-, illetve méreganyagokat. A rendszer annyira hatékony, hogy az állandó friss levegő előállításában nem csak a levelek vesznek fokozottabban részt, de a növény gyökerei is.

Gondoljunk csak bele,  hogy egy helységben négy-öt hasonló virágcserép elhelyezésével mennyivel frissebb és tisztább levegőhöz juthatunk, ezzel együtt természetes formában ápolhatjuk egészségünket. A tiszta friss levegő mindenkinek létszükséglet lenne...

Hogy az arra érzékenyeket megnyugtassuk ez a találmány nem csak hasznos, de esztétikus is és több színben kapható. Lakásunk színharmóniáját nem kell megtörni, hiszen mindenki talál magának kedve szerint azzal harmonizálót, bár azt hiszem ilyen szempontból ez a legkevesebb...

 

 

 

 

Na mi fáj? Gyere mesélj!

Elég bizrarr elgondolás, hogy a növényeinkkel telefonon kommunikáljuk, akik így avatnak majd be minket éppen aktuális "lelkiállapotukba"! A növénytermesztés forradalmian új elképzelése azonban már megszületett és bár pihent agyról tanuskodik az ötlet, mégsem akkora hülyeség! Én szívesen leszúrnám ezt a kütyüt a paradicsom palántáim mellé,  "szóljanak", ha bajuk van!

A tüskeszerű, növények mellé helyezhető szerkentyű Tom Dooley, Mansour Ourasanah és Mathieu Turpault agyából pattant ki  egy csendes nyári délutánon, valószínűleg fonnyadtan kókadozó virágok látványára.  A ketyere a telefonunkra telepített szoftverrel kommunikálva ad pontos információt a talaj nedvességtartalmáról, tápanyagmennyiségéről, hőmérsékletéről, de arról is szolgáltat információt, hogy elegendő napfény éri-e "csendestársainkat".

A találmány nem csak a házi kiskertek tulajdonosait segítheti ki, hanem a biogazdaságok at is, hiszen a plusz információkkal még tökéletesebb eredményt érhetnek el a termesztésben, viszont amíg hazánkba is eljut ez a szerkezet, sőt képesek leszünk megvenni még hosszú az út...

Gyilkos!

Százszor és ezerszer is elmondták már, mégis megkérdezem: tisztában vagy vele, mekkora kincs van a birtokodban? Tudod, hogy mekkora áldás, hogy tiszta vizet ihatsz?

Ne tégy úgy, mintha téged nem érintene!

Globális felmelegedés: mire a saját bőrödön is tapasztalod, már túl késő lesz...

Olajozottan...

Megint szivárog az olaj... Ezúttal egy olajfúr platformból  a Vörös tengeren, közel egy népszerű egyiptomi üdülőhelyhez Hurghadához. A múlt hét óta ömlő olajról csak most ismerték el az egyiptomi hatóságok, hogy az valóban a vízbe távozik és azt is hozzátették, hogy a mennyisége nem számottevő! Na persze! Akkor meg miért is kellett napokon át  titkolni? Netalántán valamit takargatni akarnak???

Iszákos egy népség!

Egy reggelivel mennyi vizet iszol? Azt hiszem maximum egy pohárra saccoljuk a dolgot, vagy kikérve magunknak azt válaszoljuk, hogy nem is vizet, hanem kávét vagy narancslevet kortyolgatunk! Na akkor tessék nagyon meglepődni, mert egy étkezésed alkalmával is ez több ezer liternyire rúg, ugyanis vízfogyasztás nem csak akkor merül fel, ha megengeded a csapot és bőszen elkortyolgatod a hűs 2 dl vizedet! Az élelmiszerek előállításánál is igen csak oda kell csapni a csap fenekére, hiszen például egy pohár narancsléhez 170 liter vizet használnak fel (ültetvény öntözés, üzem tisztítás, hűtés, hígítás stb.)!

Hogy számolják ki? Erre való a vízlábnyom, ami megmutatja, hogy egy adott ember, terület, cég, vagy akár ország közvetlenül vagy közvetetten mennyi édesvizet használ fel. Így lehet, hogy például egy három tojásos rántotta, két dl narancslé és egy bögre tejeskávéból álló villásreggelihez 1000 liter víz szükséges! De ez nem minden! Vannak még érdekes adatok:

  • egy alma termesztése 70 liter vizet emészt fel
  • egy hamburger előállítása során 2400 liter víz fogy el
  • mire a tojásból konyhakész csirke lesz 3900 liter víz szükséges
  • egy darab fa alapú rajzlap előállításához 10 liter víz kell!
  • egy pamutpólóért 2700 liter vizet kell beáldoznunk és még sorolhatnánk!

Akik legyintve minderre azt hozzák fel mentségül, hogy a Föld felszínének kétharmada víz, igazuk van, viszont számításaikból egy apró kis momentum hiányzik! Ennek a mennyiségnek csupán két és fél százaléka édesvíz, ennek pedig csupán a negyede hasznosítható. Így már riasztóan kevésnek tűnik, ugye? Úgyhogy jobban jársz, ha feleslegesen nem pazarolsz, én ugyanis nem akarom víz nélkül, mazsolává aszalodva végezni...

Miből lesz a..?

Úgy néz ki a hazai feltalálók kedve töretlen! Sokszor nem becsüljük meg kellőképpen a magyar szabadalmakat,  pedig mi tudunk ám már kakából emberi ürülékből  is sok mindent csinálni a környezetvédelem jegyében!  Bizony ám!

A "zöld" találmányok egynémelyike viszont már régóta használatban van csak éppen nem kap kellő nyilvánosságot, így mi is csak kevés helyen értesülhetünk róla. Kár! Pedig biztató jelek ezek a jövőnket illetően...

Azt sajnos nem tudjuk garantálni, hogy mindent érteni fogtok a felsoroltakból, de azért megpróbálunk összeszedni néhány hasznos kis felfedezést!

Tápláljuk a növényeket!

Itt van rögtön a szennyvíziszapból készült növényi táp. Hazánkban már több szennyvíztelep is alkalmazza az eljárást, aminek lényege, hogy a granulált vagy komposztált szennyvíziszapot egy fémes elem szénnel alkotott vegyületével és egy másik ásványi anyaggal összekevernek, ezzel megalkotva egy makro- és mikroelemekben gazdag növényi tápanyagot.  A leírás elég talányos, de a recept valószínűleg titkos, így az illetékesek nem akarnak konkrétumokat az orrunkra kötni (nehogy valaki elkezdjen otthon szennyvízből kotyvasztani). A lényeg viszont, hogy az eljárást már a gyakorlatban is alkalmazzák Pécsen, Szentesen, Kunszentmártonon, Kazincbarcikán, Miskolcon és Nyíregyházán a szennyvíztisztító telepeken. Hurrá! Még több helyen kellene! Mellesleg ez nem egy külföldi koppintás! A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában végezték a kísérleteket Köhler Mihály fejlesztése alapján.

Világítsunk szennyvízzel!

A cuki kis foto-bio reaktor, amit a szekszárdon alkottak meg, szennyvízből képes villanyáram előállítására. Sós és termálvízből, mikro-algák segítségével valósul meg a vízbontás, majd a hidrogén és oxigén reakciójából keletkezik a villanyáram. Az algák hasznos kis lények, ugyanis azon túl hogy kemény munkával világítást képesek kreálni, még üzemanyag előállításra is használhatók, sőt mindeközben úgy melóznak a mikroorganizmusok, hogy némi szén-dioxidot is megkötnek! Azt hiszem ez a két legyet egy csapásra tipikus esete!

Alkoss faszesz hulladékból!

Metanol-szintézis kommunális hulladékból a hivatalos elnevezése annak a talámánynak, amit Raisz Iván alkotott meg. Ebből ugyan mi is vajmi keveset értünk, viszont ügyesen utánajártunk és ha a magyarázatot meghalljátok, ti is biztosan elégedettek lesztek az eredménnyel!

Szóval a kommunális hulladékot oxigén befúvásos eljárással elégetik egy spéci kemencében és mindennek a végterméke a faszesz, vagy más néven metilalkohol, mellyel például motorokban villamos energia termelhető, de használható műanyagok készítéséhez és üzemanyagnak egyaránt.

Egyrészről a hulladék megsemmisül, a technológiával a káros anyag kibocsátás gyakorlatilag nulla és a végén meg ott a faszesz, amit számos dologra felhasználhatunk! Csak tudnám, hogy ezt miért nem alkalmazzuk még???



Bemutatkozás

A hivatalos zöldügyi megmondóblogja.

Zöld praktikák mindenkinek

Praktika

Postaládánk

zoldovezet (kukacka) postafiok.hu

Címkefelhő
Feedek
Megosztás