Bebetonozva!

A mediterrán nyár és a spanyol tengerpart mindig is csábította a turistákat. Van aki a forró napsütés, van aki a selymes homok, van aki a gyönyörű víz vagy csodaszép táj miatt szeretett bele  és van aki mindezek dacára betondzsungellé változtatja!  Bizony! Naponta nyolc labdarúgó pálya nagyságnyi területet betonoznak le a tengerparton, ugyanis Spanyolország lakossága egyre nő! Az utóbbi két évtizedben a lakosság átlagosan öt százalékkal növekedett, ami még nem is lenne olyan sok, viszont a tengerparton élő népesség nagysága már több mint 25 százalékkal nőtt 20 év alatt! A szárazföld belsejéből egyre többen költöznek a spanyol partokra, így itt lakások millióit építették az elmúlt évek alatt.

A Greenpeace kutatása szerint a spanyol lakosság 44 százaléka lakik a tengerparton és ez az egész ország mindössze 7 százaléknyi területén zsúfolódik össze.  A nemzetközi környezetvédő szervezet szerint 1987 és 2005 között több mint 50.000 hektárnyi természetes növényzettel borított spanyol tengerpart került beton alá.

"A természetes környezet elleni agresszió feltartóztathatatlan volt az utóbbi években, a legrosszabb pedig az, hogy továbbra is ez a tendencia a meghatározó" - mondta Juan Lopez Uralde Greenpeace kutatásvezető a tanulmány madridi bemutatóján. Szomorú, de teljesen igaza van…

Na végre!

Végre pozitív dolgokról is beszámolhatunk! Az illegális fakitermelés egy új kutatás szerint  2002 óta átlagosan csaknem 22 százalékkal csökkent! Nagyobb eredmény viszont, hogy ez a mutató Kamerunban 50, Brazíliában (Amazonas) 50-75 százalék! Mindent összevetve 17 milllió hektár esőerdő menekült meg a haláltól és a Föld tüdeje tovább lélegezhet! Az esőerdők kötik meg az üvegházhatású szénmonoxidot, így nem kérdéses, hogy mi is több levegőhöz jutunk ezáltal!

Azért még ne lélegezzünk fel teljesen! A helyzet javul ugyan, de a probléma nem oldódott meg! 2008-ban még mindig 17 millió köbméter fa nyakára csaptak baltával, melyet aztán amerikai, japán, brit, francia és holland vállalatok vásároltak fel, sokszor kínai gyártmányú bútorok formájában!

És hogy mi lesz a vége? A kivágott esőerdők helyén az említett cégvezetők, kínai széken ülve bámulják majd a körülöttük lévő pusztulást... Remélem előbb szembesülnek a bajjal és nem jutunk el idáig!

Nem nőnek! Meghalnak!

Még néhány évtized és megint egy csodás dologgal lehet kevesebb a Földünk… A tudományos vizsgálatok és amerikai tengerkutatók szerint  2070-re kipusztulhat a Vörös-tenger teljes korrall állománya, ugyanis a víz fokozatos felmelegedését nem képesek elviselni.

A korallok meszes vázának belső szerkezete a fák évgyűrűihez hasonlóan árulkodik állapotukról, korukról. A látszólag egészséges példányok növekedése mintegy harminc százalékkal már csökkent, a mészlerakódásoké pedig 18 százalékkal esett vissza 1998 óta.

Amennyiben a jelenlegi fokozatos felmelegedés folytatódik, szinte biztosra vehetjük, hogy unokáink már nem fognak gyönyörködni a csodálatos korallok világában és színkavalkádjában. A folyamat megfordítható, de ahhoz komoly változtatásokra és összefogásra van szükség…

Nem radarozunk!

Nem radarozunk szerencsére! Az évek óta nagy port kavart és vérre menő vitákat kiváltott radarállomás építésügyi hatósági eljárását megszüntette a Honvédelmi Minisztérium, így a Tubesen ez már biztos nem épülhet fel!

Pécs város vezetése közleményben köszönte meg az összes civil szervezetnek és a lakosságnak a közös munkát, amivel éveken keresztül küzdöttek azért, hogy a NATO-lokátor ne ott és ne olyan körülmények között épüljön meg. A környezetre és az állatvilágra gyakorolt hatása igen káros lett volna, így csak örülhetünk annak, hogy a Honvédelmi Minisztérium kihátrált a projekt mögül! Végre valami!

Szemetek!

Szemetek! Hova mentek? Egy részük például Londonba! Ezzel cáfolja meg azt a szárnyra kapott és még máig is élő hiedelmet, miszerint a szelektív hulladékgyűjtésnek az égegyadta világon semmi értelmes sincs, ugyanis a gondosan és figyelmesen szétválogatott hulladékokat összeöntik! Egyrészről ez annak a tájékozatlanságnak is köszönhető, amit megspórolnak rajtunk az illetékesek (idő, pénz, fáradozás, miegymás ürügyén), másrészről meg a környezetvédelemre fittyet hányó emberkék saját meggyőző érve, ami mentesíti őket a felelősség és az odafigyelés alól. A londoni példa megcáfolja ezeket és bizonyítékként szolgál arra, hogy igen is van értelme!

A londoni metró utasai ugyanis a mi szemetünknek köszönhetik a föld alá áramló friss levegőt! Hogyan? A szellőzőrendszer ventilátorai Magyarországon összegyűjtött sörösdobozokból készültek, illetve ezek szolgálták hozzá az alapanyagot! A kiutazás körülményeit pontosan nem sikerült felfedni, de a tény az tény! Magyar szemét csapatja a londoni metróba a szelet!

Miből mi lesz?

PET palackból pulcsi, ruhafogas, dvd tok, műanyag hulladékból rendszámtáblák, darált gumiabroncsból sportpályák esésvédő lapjai és még sorolhatnám… Elutasító, szűklátókörű és érdektelen emberből pedig lelkes környezetvédő… Vagy legalább is mi ezt szeretnénk! A hazai helyzet azonban elég kiábrándító. Míg egyes nyugati országok évente 50-60 kg szemetet is szelektálnak per kopp, addig mi átlagosan csupán 10 kg/fő/évre vagyunk képesek. Fog ez változni? Valószínűleg igen, ha időben elkezdjük és példát mutatunk a felnövekvő generációnak. Ha a gyermekeinknek már az lesz a természetes, ha elkülönítjük a háztartási szeméttől a műanyag palackokat, ha a zöldséghéjat komposztálóba tesszük és még sorolhatnám a példákat…

Nem beszélek mellé…

Bár még nekem is van mit tanulnom bőven e téren, igyekszem tenni és nem csak a számat jártatni! Álszent lennék, ha azt állítanám, hogy nótórikusan és megszállottan mindent szétválogatok, mert ez nem így van, viszont újságot és PET palackot nem dobunk itthon a szemétbe, visszük a szelektívbe! Mint már említettem az egyik korábbi posztban nem a városi dzsungel közepén lakom, így nálunk ilyen nem terem minden sarkon. Külön szervezést és tervezést igényel az autóval való szállítás, de megtesszük azzal a gondolattal, hogy megint tettünk egy ”apró” gesztust a Földért…

A felhőkig fel!

Mi sem jellemezheti jobban a természetközeli életmódot, mint mikor reggel  egy fa lombjai között a felhőket bámulva ébredsz és a kismadár közvetlenül az arcodba dalolja az énekét. Az orrodon át friss, tiszta levegőt szippantasz be és az idilli életmódot csak az teszi még varázslatosabbá, hogy nem kell a szomszéd fűnyíróját hallgatnod, nem kell az autók bűzét beszívnod, hiszen nemhogy szomszéd, de ember sincs a közeledben. A kicsit remete életmódot azonban kárpótolja a természet, az állatok közelsége, akikkel a lakóhelyből adódóan együtt kell élni.

Álom? Nekünk igen. Valakinek meg a valóság. Világszerte több ilyen lakóhely is van, hiszen sokakban felmerült már az az igény, hogy maga mögött hagyva a városok zaját és fullasztó légkörét továbbálljon és kiköltözzön a világ végére, egy fa lombjai közé.

Irigylésre méltó? Nekem igen. Ugyen most  sem a város szívében lakom, de több évig én is rendesen szívtam a kipufogófüstöt, nyeltem a szmogot és néztem a zsúfolt utakat és azokat az anyákat akiknek kimerült a családi séta fogalma a betonon való gyaloglással. Van összehasonltási alapom és bár a lakóövezettől több mint két kilóméter választ el, nincs közvilágítás és nincs csatornahálózat semmi pénzért nem cserélném vissza "civilizáltabb" körülményekre! Abba meg belegondolni, hogy ezt még fokozhatom egy falomb közötti élettel... Csábító...

Játsszunk EKOsan!

New Orleans is a Katrina hurrikán áldozatává vált anno, ami magával sodort mindent, lakóházakat, középületeket, játszótereket. Az újjáépítés gyorsan elkezdődött és ebbe nem csak az épületek, de a gyerekeknek szánt játszóterek is hozzátartoztak. Ha már a régi elveszett, legyen helyette egy új, jobb, zöldebb, ami talán biztosítja a gyerekeknek az önfeledt játék örömét és egy kicsit ellensúlyozza a borzalmakat.

Közel ötszázezer dollárból épült meg az a játszótér, melynek alapszabálya, hogy csakis újrahasznosított anyagokból készülhetett. A terület megvilágításához napenergiát használnak, az esővizet gyűjtik, melyekkel a tér növényzetét locsolják, ezen kívül igyekeztek mindent úgy kialakítani, hogy az anyatermészettel való harmóniát a kis csemeték is érezzék játék közben. Annyira eco lett, amennyire csak lehet, abban meg már csak reménykedhetünk, hogy nem jön egy újabb hurrikán, egy újabb természeti katasztrófa, ami lerombolhatja…

Újrahasznosít az Electrolux

“Porszívó a tengerből” a neve annak a roppant szimpatikus programnak, amit június végén indított útjára az Electrolux. A gyártó a honlapján hívja fel a figyelmet a tengereken, óceánokon lebegő nagy, főleg műanyag hulladékból álló szemétszigetekre. Ezek közül néhány nagyobb kiterjedésű, mint Texas állam. Mindeközben folyamatosan hiány van újrafeldolgozható műanyagból.

Az Electrolux, amely már eddig is gyártott részben újrahasznosított műanyagból készült termékeket, most hatalmas fába vágta fejszéjét, és úgy döntött, ideje tenni valamit ezügyben. A “Porszívó a tengerből” program keretében összegyűjtenek annyi műanyagot az óceánokból, amennyit csak tudnak. A hulladékot aztán megtisztítják, feldolgozzák, és limitált szériás termékeket készítenek belőle.

A hat helyszín, ahol a vállalat a műanyag hulladék begyűjtését végzi: az Atlanti-óceán (Franciaország), a Csendes-óceán (Long Beach, Kalifornia, USA), az Indiai-óceán (Paradicsom-partok, Thaiföld), a Földközi-tenger (Cote d’Azur, Monaco), a Balti-tenger (Németország), és az Északi-tenger (Svédország). A begyűjtött, majd újrahasznosított anyagból készült porszívók a tervek szerint külső megjelenésükkel utalnak majd arra a területre, ahonnan összegyűjtötték az alapanyagjukként szolgáló szemetet.

A gyűjtésről képeket és bővebb információt találhattok az akció hivatalos blogján.

Vac From the Sea hivatalos blog
Vac From the Sea a twitteren
Vac From the Sea a Facebookon

Mohaszőnyeget a fürdőkbe!

Őrült ötletnek tűnik és kicsit megborzolja a szürkeállományunkat, de mivel zöld, hát itt a helye! A tudósok már régen kiokoskodták, hogy a vérkeringésre és a vérnyomásra jó hatással van, ha mezítláb járkálunk a fűben. A nagyvárosban valahogy ez kivitelezhetetlennek tűnik, hiszen ha a parkban le is kapod a cipődet, tutira belegyalogolsz egy kutyagumiba, amitől elmegy a kedved az egészséges gyaloglástól!

Megoldás? Naná, hogy van! Egy Nguyen La Chanh cseppet sem egyszerű nevű muksó kitalálta a fürdőszobai mohaszőnyeget, amin annyit taposhatsz amennyit akarsz és mindezt csakis az egészséged érdekében! A fürdőszoba párája kifejezetten jót tesz a kis növényeknek, így vígan eléldegélnek sokáig az otthonodban.

A labda moha, izlandi és erdei moha kombinációjából kreált csodaszőnyeget természetesen oda pakolod ahová akarod, így akár egy egész szobát is beteríthetsz vele! Ki mondja, hogy nem lehet a természetet a panelházakba becsempészni? Íme a bizonyíték, hogy ez hazugság! Mohát minden lakásba, minden mennyiségben!

Nyomtass bátran!

Ki mondta, hogy a dokumentum nyomtatás elengedhetetlen tartozéka a papír? Aki ezt hiszi, azt most gyorsan kiábrándítom, ugyanis piacra dobták a PrePeat Printer (beletörik a nyelvem…) elnevezésű nyomtatót, ami speciális műanyag, PET palackok újrahasznosításából készült  lapokra képes csak nyomtatni.

Ugyan a kinyomtatott anyagok nem vízállóak és ha lányos zavarodban ráborítod a kávéd nem ússzák meg sértetlenül, viszont ennek ellenére igen csak strapabíróak, ráadásul egy lapot ezerszer újrahasznosíthatsz. Nem kell radír, nem kell nyálazás és lefestés, csak be kell ismét rakni a csodaketyerébe és rányomtatni az új cuccot. Nem említettem volna? Festék sem kell hozzá... Nézd csak:

Bemutatkozás

A hivatalos zöldügyi megmondóblogja.

Zöld praktikák mindenkinek

Praktika

Postaládánk

zoldovezet (kukacka) postafiok.hu

Címkefelhő
Feedek
Megosztás