Reklámkampány lemészárolt pandákkal

Vannak szervezetek, amelyek az esetek nagy részében a sokkolást választják eszközül, mikor népszerűsíteni akarnak valamit, vagy fel akarják hívni az emberek figyelmét. A PETA számtalan durva kampányon van már túl, de most a Sea Sheperd is ehhez a hatásos fegyverhez folyamodott.

A harcos állatvédő egyesület a tonhal-helyzet miatt nyúlt ilyen erős vizuális eszközökhöz, ugyanis (bár sokan nem tudják) ez a faj is egyre kritikusabb helyzetben van az élőhelyek szennyezése, illetve a mértéktelen túlhalászás következtében. Hogy felhívják erre az emberek figyelmét, a plakátokon lemészárolt (mű) pandák helyettesítik a tonhalakat.

Világos a mondanivaló, de vajon sikerül-e több emberhez eljuttatni ezzel a sokkoló módszerrel?

Kiteregetjük a szennyest…

Amikor egy családba kisbaba születik a szülők minden széppel és jóval szeretnék ellátni, mindenből a legjobbat akarják neki megadni. Nincs ez másként a pelenkaválasztással sem. Komoly üzletág épül rá, az anyukák, apukák pedig tanácstalanul szemlélik, vajon mi lenne a legjobb csemetéjüknek. Bár csak feltételezéseink vannak róla, de úgy gondoljuk az olvasótáborunk nagy része nem a szülők népes táborából kerül ki, viszont aki még családalapítás előtt áll annak is érdemes rákukkantani arra a bizonyos szennyesre!

Tovább»

Robot vs. olajfolt!

Ha harc, hát legyen harc! Az egyre többször innen-onnan megjelenő, vizeinken úszó olajfoltok nagy kinlódást okoznak az illetékeseknek, arról nem is beszélve, hogy milyen hatással vannak az állat- és növényvilágra.  A küzdelem sok energiát felemészt, de szerencsére mindig vannak olyan emberek, akik ráérnek gondolkodni a legjobb és leggyorsabb megoldáson, amivel talán egyszerűbb lenne a helyzet.

Az MIT kutatói olyan napelemes robotokat fejlesztettek ki, melyek önműködő és úszó mivoltukból kifolyólag egy hónap alatt el tudnak majd távolítani egy Mexikói-öböl nagyságú olajszennyeződést, mindehhez összesen 10 robotot állítva hadrendbe. A Seaswarm elnevezésű csodarobot öt méter hosszú, két méter széles és 15  kilót nyom, tehát tekintélyes méretéből adódóan és a hozzá csatlakoztatott két napelem segítségével az eddigi leghatékonyabb módszernek bizonyul az olaj elleni küzdelemben.  A robot mozgás közben egy futószalagot forgat, melyet olajelnyelő naonanyaggal vontak be, vékony és rugalmas. Ezzel a „vízhengerrel” gyűjti be az olajat az okos szerkezet.

Egyetlen robot akár hetekig is bírja a strapát, mindössze 100 watton, mindemellett óránként több liter olajtól megtisztítva a tengert. A darabonként 10-20 ezer dollárba kerülő Seaswarm GPS-szel is felszerelkezett, így koordinátáit más robotoknak elküldve mintegy segítségért is folyamodhat. Természetesen a robotok nem veszik át teljesen az uralmat, hiszen távirányítással emberek is működtethetik (még szerencse…).

-via-

Te is fújod a saját lufidat?

El tudod képzelni mennyi szén-monoxidot bocsát ki egy autó egyetlen nap alatt? Azt hiszem jó kis szemléltető példával állt elő a WWF!

A hatalmas fekete lufi bevallom engem is gondolkodóba ejtett. Lehet, hogy néha félre kellene rakni a kényelmemet és rápattani a jó öreg biciklimre. A fenéknövesztés helyett irány a zöld és a tiszta levegő!

Vajon a közel nagykorú 17 éves kis zörgős-csörgős járgányom is ekkora szén-monoxid lufit fújna? Bele se merek gondolni...

Turkálunk és védünk!

Ki hinné, hogy a használtruhák vásárlásával több legyet is ütünk egy csapásra!? Egyrészről olcsón jutunk tuti darabokhoz, csökkentjük a környezetterhelést  és jótékonykodunk. Míg az elsőhöz nem kell magyarázat, az utóbbi kettőhöz talán igen.

Védelem?

Az elmúlt években egyre rosszabb helyzetbe kerül a textilipar, viszont a használtruhák kereskedelme fénykorát éli és gombamód nőnek ki a földből a különböző turkálók. Vannak akiknek ez kifejezetten bosszúságot okoz, viszont vannak, akik a tudatos vásárlás stratégiáját követve és környezettudatos életmódot élve direkt ezeket a helyeket keresik. Miért is? Mert minél több használt ruhát vásárolunk, annál kevesebb új kerül piacra (kereslet-kínálat elvét követve), így kisebb lesz a környezetterhelés és környezetszennyezés is (gyárak üzemeltetése, vízhasználat, textil festékek, energia felhasználás stb).

(Megjegyzés: az amerikai használt ruhák szálításával az ökológiai lábnyom sokkal nagyobb, így ha tehetjük akkor Európából származó ruhák turkálóját részesítsük előnyben.)

Jótékonykodás?

Igen és nagy valószínűséggel nem is vagyunk vele tisztába.n A nyugati, fejletebb országokban ugyanis a karitatív szervezetek gyűjtőkonténereket állítanak fel, melyekbe a lakosság szabadon bedobhatja a használt, de még jó állapotban lévő megunt, kinőtt ruháit. A konténerek tartalmát különböző erre szakosodott cégek ürítik, majd továbbértékesítik (például a hazánkban üzemelő bolthálózatoknak), majd az ebből befolyó bevétel egy tetemes részét felajánlják azoknak az alapítványoknak és segélyszervezeteknek, akik a konténert kihelyezték. Így bár közvetnelül nem, de közvetve bizony jótékonykodunk a használt ruhák vásárlásával.

Természetesen mi is élhetünk a lehetőséggel és felajánlhatjuk megunt, hasznát darabjainkat például a Vöröskeresztenek, Máltai Szeretetszolgálatnak, Baptista Szeretetszolgálatnak, akik eljuttatják a rászorulókhoz. Valószínűleg jelenleg a legaktuálisabb az árvízkárosultak megsegítése, így aki teheti ajánlja fel jótékony célra ezeket a darabjait.

 

Bemutatkozás

A hivatalos zöldügyi megmondóblogja.

Zöld praktikák mindenkinek

Praktika

Postaládánk

zoldovezet (kukacka) postafiok.hu

Címkefelhő
Feedek
Megosztás