Tulajdonképpen egy időzített bombán élünk, hiszen a Föld minden szempontból veszélyben van. Lassan, de biztosan szennyezzük a levegőt, a vizeket, írtjuk az erdőket, pusztítjuk az élővilágot és kihalásra ítélünk fajokat. Senki és semmi nincs biztonságban, még a világ egyik legnépszerűbb virágjának a túléléséért is küzdeni kell. Több orchidea faj a kihalás szélén áll, elsősorban a népszerű kereskedelmi forgalomnak és a klímaváltozásnak köszönhetően.

Hét lakat alatt őrzik azokat a hibernált orchideamagokat, melyek a jövőben a virág túlélését fogják biztosítani. Botanikusok népes serege és a talányos fedőnévvel rendelkező OSSSU (Orchideamag-raktárak a fenntartható hasznosításért) szervezet is vigyázza a jövő magjait, melyek mélyfagyasztásáról még 2000-ben döntöttek annak érdekében, hogy megelőzzék a teljes kihalást.

A szervezet célja egyébként a hálózat további kiterjesztése és egy olyan nemzetközi virágmag-bankhálózat életre hívása, amivel biztosítható lesz az orchideák utánpótlása.

Az OSSSU szervezet és a hozzá tartozó 23 ország szakemberei több napon keresztül próbálták kitalálni, hogy milyen módszerekkel tartható életben a virág, végül a fagyasztás mellett döntöttek. A megállapodás alapján minden ország lefagyaszt egy tetemesebb mennyiségű őshonos orchideamagot és azokat kb. -20 Celsius-fokon tartják. A kihalás szélén jelenleg nagyjából 35 ezer orchideafaj áll, melyből első körben 250 hibernálására kerül sor.

"Ezeket a magokat később a fajok újraültetéséhez, az élőhelyeik helyreállításához és egyéb használati célokhoz fogják majd használni. A világ különböző tájairól származó orchideamagok reprezentatív mintái elférnek egy akkora helyen, amekkorát néhány háztartási hűtőgép foglal el. A magtárak így hatalmas genetikai sokféleséget képesek megőrizni nagyon kicsi helyen, és viszonylag nagyon kicsi anyagi ráfordítással" – mondta el a projektről Hugh Pritchard, a Millenium Seed Bank Project egyik kutatója. A kihalás szélén jelenleg nagyjából 35 ezer orchideafaj áll, melyből első körben 250 hibernálására kerül sor.

Az ötlet egyébként nem egyedülálló, hiszen alapjául szolgálhatott például a haszonnövények számára régóta rendszeresített génbank-hálózat, ahol bevett szokás a búzafajok, kukoricafajok megőrzése az utókor számára.

via: osssu, physorg